Bacon község a Baróti-medence keleti részén, az ún. Baconi-medence zúgban fekszik. A községközponton, Nagybacon településen keresztül haladó Bacon vize földrajzi határt képez a tőle északra elterülő Dél-Hargita és a délkeleti határt képező Baróti-hegység között. Nagybacon 38 km-re van a megyeközponttól és 7 km-re Bárót városától. A községhez tartozó települések: Szárazajta, Kisbacon, Magyarhermány és Uzonkafürdő. Nagybacon és Szárazajta neve írásos formában a pápai tizedjegyzékben jelenik meg 1334-ben, illetve 1332-ben. Kisbacon és Magyarhermány 1566-ban. Uzonkafürdő aránylag fiatal település, első említéséről 1766-ból tudunk.
A régészeti kutatások azt igazolják, hogy ezen a tájon sokkal régebb megtelepedett az ember, a vándornépek, majd a székelység. Sárazajtárói kőbalták kerültek napvilágra s a szájhagyomány szerint a letelepülő székelység építette a Baróti-hegység elődombján Kurtavárát. Falainak köveit elpusztították a századok. A Bárót vize völgyén haladt át a római út Alcsík vidékére. A török-tatárkori harcokra, Mária Terézia korabeli kegyetlen eseményekre emlékeztetnek a ma is élő olyan helynevek mint Metsze, Kinyír, Tatárvágás, Akasztófa dombja. A kis-baconi erdőben van az Istenkas nevű völgykatlan. Ez volt rejtekhelye a környékbelieknek a tatárjárás idején. A szomszédságában emelkedő magaslat neve Leshegy.
Innen leste egy őrszem a hadak mozgását. A község népessége a legutóbbi népszámláláskor 4501 fő volt, ennek 88,02 % magyar, 2,49 % román, 9,46 % roma. Egy személy vallotta magát német nemzetiségűnek. Bacon község gazdasága túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű, de jelen van itt az ipari tevékenység is. Nagybaconban cserép és téglagyár működik, tejfeldolgozó és gatter. A falvakban erdőipar, fakitermelés, magán jellegű nagybani mezőgazdasági tevékenység és állattenyésztés folyik. Uzonkafürdőn, a nyári idényben, jelen van a fürdőgyógyászat. A természeti és emberkéz alkotta értékek képezik a turizmus alapjait. A község területén számos savanyúvíz forrás található.
Érdekesség a baconi Kincses-barlang, a kisbaconi Borvizes-tavas barlang, Bodvaj féldrágakövei, az opálok. Érdeklődésre tarhat számot a nagybaconi XV. századi református templom, a Kós Károly által tervezett református kultúrház és a hősök emlékműve. Ortodox temploma 1900-ból való. Ipari- és hadtörténeti emlék a Bodvaji vashámor, ahol Gábor Áron öntött ágyúkat az 1848-az szabadságharc idején. Kisbaconban látható a meseíró Benedek Elek (1859-1929) emlékháza, Szárazajtán az 1944 szeptemberi kegyetlen mészárlás emlékműve. Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Bacon-patak két partján fekszik. A falut körülvevő dombok és erdők gyönyörűek, a patakok a faluig kristálytiszták.
1334-ben Bachan néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű részen feküdt, a közeli Csókás-dombon még templomának helye is ismert. A falu két részből, a
Bacon-patak déli partján fekvő és Háromszékhez tartozott Csinód, vagy Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben. 1843-ban Sepsibacont nagy tűzvész pusztította. 1910-ben 2172 lakosából 2144 magyar, 24 román és 4 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.
A Kisbacon felé eső dombháton épült református temploma eredetileg 1141-ben épült, a 14. század során gótikus stílusban átalakították, 1798-ban bővítették. Mai alakját az 1835. évi bővítés után nyerte el. Tornya középkori eredetű, rajta 1679-es évszám látható, felső részét 1863-ban építették. A legenda szerint Kis- és Nagybacon közösen akart templomot építeni, de nem tudták eldönteni, hogy hova épüljön a templom, mert mindkét falu magáénak szerette volna. Hosszas tanakodás után arra a következtetésre jutottak, hogy adnak egymásnak vendégségbe egy-egy kutyát, majd egy hét múlva szabadon engedik őket és ahol a két kutya találkozik, oda építik a templomot.
Igen ám, de míg a nagybaconiak jól tartották az ebet, a kisbaconiak nem adtak neki rendesen enni, ezért a nagybaconi kutya jobban sietett haza. Így esett, hogy a két kutya a domb Nagybaconhoz közelebb eső oldalán találkozott és ezért van a templom Nagybaconhoz közelebb. Ortodox temploma 1900-ban épült. Református kultúrházát 1927-ben Kós Károly tervezte. Polgármesteri hivatal előtti parkban láthatóak a két világháború hőseinek és a magyar honfoglalás millecentenáriumának emlékművei. A határában levő Kincses-barlang nevét a homokkőben található csillogó piritnek köszönheti. Határában több helyen is borvíz tör fel.
A községhez tartozik még Kisbacon (2,5 km), Szárazajta (6 km), Magyarhermány (6 km) és Uzonkafürdő (10 km). Történelmi székely-magyarok lakta települések Erdővidék északkeleti részén (Baróti-medence). Területén kiterjedt erdőségek húzódnak meg, ezekben számtalan ásványvízforrás van, altalajában pedig gyenge minőségű lignit. A községközpont Nagybaconban ma is működik a hagyományos cserépégetés, Magyarhermány pedig az egykori erdővidéki kőfaragás és fazakasság központja volt.
Látnivalók:
A nagybaconi református templom késő gótikus faragott kőemlékeivel és a református kultúrház, utóbbi Kós Károly tervei alapján épült (1929-30). Homlokfalán nagybaconi Nagy Vilmos (1884-1976) vezérezredes, hadtörténeti író emléktáblája áll.
A templomot körülvevő temetőben nyugszik Konsza Samu (1887-1971), a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára, népköltészeti gyűjtő, a Háromszéki magyar népköltészet c. gyűjtemény szerkesztője (1957). Szárazajtán a tizenhárom székely vértanú bazaltoszlopokból kialakított emlékműve (1994). Az 1944. szeptember 26-án bevonuló Maniu-gárdisták a helyi iskola udvarán 13 magyar nemzetiségű személyt páratlan kegyetlenséggel kivégeztek. A kivégzés helyén emlékkopja áll. A restaurált bodvaji vashámor, ipari és hadtörténeti emlék a Fenyőspatak völgyében (9 km). Itt öntötte Gábor Áron első két ágyúját a háromszéki önvédelmi mozgalom számára.
A magyarhermányi Máthé János I-VIII. osztályos iskola, melyet emléktáblával jelölt meg a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága. Máthé János (1898-1986) falutudós, monográfiaszerző, a vasolvasztás és az ágyúöntés körülményeinek feltárója volt. Kuriózumok: Kurtavára Szárazajtán. A régészek által még nem kutatott erődítmény a helybeliek “rejtőzködő helye”. Az uzonkafürdői Pisztrangos borvízforrás mésztufa kúpja geológiai érdekesség. Környékén volt a XVIII. században az elpusztult Pisztrangosi feredő. Istenkas Kisbacon erdejében. Itt látható a Benedek Elekről elnevezett borvizes-tavas-barlang és Elek apó feredője. Utóbbi langyos ásványvizes medence, ahol a hagyomány szerint a meseíró megfürödött takarás közben. Vízimalom Kisbaconban.
A faluban ma is működő állapotban levő vízimalmot az idelátogatók kérésére beindítják, és készséggel elmagyarázzák a működését. Kakuk-hegy, a Dél-Hargita legmagasabb pontja (1558 m). Természetes életterében él itt a siketfajd, a Barót patakban pedig a pisztráng. A Paphomloka nevű hely ásványtani rezerváció, itt található a hematit féldrágakő. Népi neve kakukhegyi gyémánt.
