Kisbacon
Erdővidék Térségi Televízió →Aktuális műsorok KISBACON→Klick..
Erdővidék északkleleti részében, Nagybacon és Magyarhermány között fekszik Kisbacon. E falu neve egybefonódik a nagy magyar író és neépnevelő, Benedek Elek nevével. Egykori, klasszicizáló stílusban 1896 és 1906 között épült lakóházának két helyiségében emlékkiállítás mutatja be máig ható hatalmas életművét. Könyveinek jelentős részét ebben a házban írta, és itt szerkesztette az erdélyi gyermekek népszerű hetilapját, a Cimborát.
2009 szeptembere óta a falu központjában egész alakos ülő szobra áll (Vargha Mihály szobrászművész alkotása). A temetőben lévő sírja magyar zarándokhely. Az 1793 és 1798 között épült református templom a Benedek-kert szomszédságában magasodik. Ebben az író emlékét egykori padja őrzi.
A falu felső határában tör felszínre a Rezes borvíz. Ezt a sokak által kedvelt vasas-szénsavas borvízforrást hangulatos tető fedi. Érdekes látványosság a Keresztes család működő vízimalma. Jeles szülöttek: Benkő Sámuel (1743--1825) orvos, író; Lengyel Dénes (1910--1987) író, irodalomtörténész; dr. Benedek Géza (1916--) orvos, a kovásznai szívkorház alapítója.
Szárazajta
Erdővidék Térségi Televízió →Aktuális műsorok SZÁRAZAJTA→Klick..
Erdővidék egyik legeldugodtabb települése a Nagybacontól délre fekvő Szárazajta. Az újkori magyar történelemben e falu neve gyászkeretben szerepel, ugyanis 1944. szeptember 26-án a Székelyföldre bevonult Maniu-gárdisták az iskola udvarán 13 ártatlan székelyt végeztek ki megdöbbentő kegyetlenséggel. A véres eseményre az iskola hátsó falán 1990-ben elhelyezett emléktábla és a falu központjában 1994-ben felállított tizenhárom bazaltoszlop emlékeztet.
Szárazajta református templomát 1790-ben fejezték be, de az 1802-es földrengés után újjá kellett építeni. A román templomot görög katolikus hívek építették 1928-ban, ma az ortodox közösségé. Az impozáns iskola a falu jeles szülöttje, Ajtai Abod Mihály (1704--1776) nevét viseli. Ő volt “Árva” Betheln Kata udvari papja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgató-tanára. Korának kiemelkedő szónokaként és tudósaként tartották számon. Innen indult Gecse Dániel (1768--1824) marosvásárhelyi orvos, a járványos betegségek leküzdésének egyik úttörője.
Magyarhermány
Erdővidék Térségi Televízió →Aktuális műsorok MAGYARHERMÁNY→Klick..
A Hargita déli nyúlványának előterében fakadó Barót vize völgyében elterülő falu jó ízű borvizeiről híres. Legjobbnak az Alszegi borvizet tartják, ezen kívül rendszeresen fogyasztják a Szikra, az Ágostonhídi és a Szénakerti borvizeket.
Magyarhermány a 20. század elején még jelentős fazekasközpont volt, ma azonban a határában fellelhető kiváló minőségű agyagot csak a kisbaconi és a nagybaconi téglavető cigányok hasznosítják. Ugyanígy megszűnt a kőfaragó mesterség is, pedig a Kövesbércen bányászott hermányi kő az egész térségben ismert volt. Az egykori kőfaragók emlékét a sok kőház és kőkerítés őrzi. Érdekes ipartörténeti emlék a falu vízimalma. A középkori eredetű, de a 18. században átépített református templom 1792-ben készült 56 festett kazettából álló mennyezetet rejt.
A tekintélyt sugárzó kétszintes I-VIII. osztályos iskola Máthé János (1989--1986) falutudós, monográfiaíró nevét viseli. Magyarhermányból fel lehet jutni a Dél-Hargita legmagasabb csúcsára, az 1558 m magas Kakukkhegyre, ahol hematitlelőhelyek vannak. Ugyancsak e faluhoz kapcsolódik a bodvaji vasgyár, ahol Gábor Áron 1848-ban a székely tüzérség első két ágyúját öntötte. Az egykori gyártelepből csak a 2006-ban újjáépített kohó maradt fenn.
Uzonkafürdő
Erdővidék Térségi Televízió →Aktuális műsorok UZONKAFÜRDŐ→Klick..
Erdővidék keleti peremén a messze ellátszó Nagy-Murgó északi lábánál fekszik Uzonkafürdő. A Szotyori Lajos által megörökített legenda szerint a Murgó-hegy tetején egykor egy zsarnokoskodó kényúr, Morgó bevehetetlen vára állott. Fiatal korában ő is jólelkű ember volt, de feleségének korai halála után búskomorrá és kegyetlenné vált. Morgónak két gyermeke volt: a környék népét sanyargató duhaj Bacon és a jóságáról hires gyönyörű Uzonka.
Murgó várával átellenben egy valamivel magasabb hegy tetején állott Pilisvár, melynek jóságos lelkű ifjú urát Piliskének hívták. Piliske egyedül élt, de egy hűséges társra vágyott. Barátai azonban hiába magasztalták előtte a szomszédos várban lakó Uzonkát, mert ő nem hitte el, hogy egy gonosz emberenek tiszta szívű lánya lehet. A két fiatal egymással soha nem találkozott. Egyszer a rabló útjáról hazafelé tartó Bacon épppen akkor érkezett cimboráival Pilisvár alá, amikor Piliske táltos paripáit parázzsal abrakoltatták. Bacon már rég vágyott egy ilyen táltosra, de Piliska soha nem volt hajlandó vele alkuba bocsátkozni.
Most úgy gondolta, hogy bosszúból az egész ménest elhajtja, de terve nem sikerült, mert felbukkant a paripák gazdája. A rabló karddal rontott Piliskére, de az sem volt rest, és buzogányával úgy főbe sújtotta, hogy rögtön szörnyethalt. Morgó a fia haláláért bosszút esküdött, és vitézeivel Pilisvár bevételére indult. Piliske is segítségül hívta vitéz barátait, de a Csíki-hegyek varázslója, Mitács segítsége nélkül a túlerővel szemben aligha tudták volna tartan a várat. Mitács az ostromok idején mindig sűrű felhőbe burkolta a várat, s ez az ostromlókat visszavonulásra késztette. Bacon halála óta Murgó várában annyit beszéltek Piliske vitézről, hogy Uzonka égett a vágytól, hogy megismerje. Öreg dajkájának, Súgónak a közbenjárásával az áhított találkozóra hamarosan sor került, és a fiatalok első látásra egymásba szerettek. Egy szép őszi napon Uzonka kertjében sétáltak, és arról beszélgettek, hogy Piliske a múltra fátylat borít, és megkéri a lány kezét. Vesztükre Morgó is éppen arra járt, aki meglátva Piliskét, rögtön kardot rántott, és halálos csapást mért rá, de Uzonka kedvese elé ugrott, s így az ő szívét járta át a gyilkos fegyver. Morgó a tettétől megtébolyodott, és lerombolta saját várát, Piliske pedig sajgó lélekkel vitte fel a szeretett lány holttestét a várába. Azóta senki sem látta. Azon a helyen ahol az ártatlan lány vére kicsordult, gyógyító erejű forrás tört felszínre, melynek neve: Uzonka. Mint neve is jelzi, ez a település nem falu, hanem fürdőhely, üdülőtelep. Itt az 1920-as évek végén 5 kádas meleg fürdő épült, melynek első fürdőmestere a nagybaconi Veress Péter volt.
A fürdőhöz fából készült fürdőházak tartoztak, melyek köré sepsiszentgyörgyiek, barótiak és brassói szászok már az 1930-as évek elején nyaralókat építettek maguknak. Vasas-szénsavas ásványvízforrása gyomorbántalmak és belső szervi betegségek kezelésére alkalmas, meleg kádfürdője ízületi és reumatikus panaszokat orvosolt. Ma a fürdő és a mellette lévő strand nem üzemel. A Szerelem-völgye nevű részen egy holland vállalkozó épített strandot. Az 1930-as években szarvasmarhatartással foglalkozó gyímesi csángók telepedtek meg itt, s ma is ők meg leszármazottaik jelentik az állandó lakosság zömét. A szerény lakóházak szomszédságában több új villa sorakozik, melyeknek tulajdonosai csak a hétvégeket vagy nyári szabadságukat töltik a településen. Uzonkafürdő természeti értéke a borvizes láp, amely olyan jégkorszak végi klímára jellemző növényritkaságokat rejt, mint a rovarevő Drosera, vagy a szibériai hamuvirág és a csatavirág.
